Lángoló érzelmek
Lobog a tűz, pattog a rőzse
A padlón verődik vissza a fénye
Mardosó lángok, pusztító hangok
A kandalló börtön a fák a foglyok
Halál az élet, halál vár rájuk
Életet adó, pusztító lángok
Meleget ad, életet vesz
Megment, miközben megsebez
Boldog ember, melegség
Fáj a fának, veszteség
Önzőek vagyunk, életre vágyunk
Önzetlenül segítenek rajtunk
Hótakaró, záporozó eső
Milyen jó, mikor a meleg megnő
Kandalló mellől nézni a fákat
Jaj minő kellemes bánat
2009.11.15
By: Mikoto
|