Megjegyzés a vers elején: Ha nem nagy kérés pár szóval megilletnétek ezt a verset? Kíváncsi lennék belőletek mit váltott ki miután végig olvastátok. Köszönöm. :)
Él(h)eted
Jéggé dermedt eső cseppek
Zúzmara borította reggelek
Fehérré vált zöld fű várja
Hogy jól megnézd magadnak mára
Nézed is miközben az utcán haladsz
Hisz egy helyben sosem maradsz
S ahogy az idő múlik, a hó lehullik
Bánatodra a tél nem múlik
Hosszú, hűvös éjszakák az utcán
Meleg bundába bújva aludván
Néha egy kis ételre is lelsz, ott egy kuka
Nem egyszerű a kutya sorsa
Az idő vészesen romlik
Úgy érzed a világod összeomlik
Hótakaró borította utcáktól lehűlsz
Miközben a sűrű hóeséstől menekülsz
Végül találsz egy hidat, mi alatt megbújsz
Oda nem esik be a hó, csak ha a szél húz
Tekintetd a semmibe mered
A fájdalmas emlékeket vacsorára eszed
Mert bizony a híd alatt a semmibe meredve
Előbújik elmédből egy emlék feszengve
Eszedbe jut egy mosolygós kisfiú arca
S fájdalmasan villan be az érzelmek harca
Hiába voltál hű társa két évig a kisfiúnak
„A panelház nem való egy kutyának”
Akkor még nem értetted amit a szülők mondtak
A szeretetnek hittél, nem a zöld hasúnak
A kertes házzal együtt téged is elhagytak
Fejedben a kisfiú kisírt szemei békét nem hagytak
Elköltöztek s te hiába próbáltál a kocsi után futni
Sajnos az kegyetlenül fel tud gyorsulni
S mint tapasztaltad az idő is egy kocsi
Gyorsan száguldó percek, mik el nem tudnak fogyni
Most pedig itt vagy egy híd alatt kötöttél ki
Azonban szemedben látom ez sem fog rajtad kifogni
Nem adhatod fel, már csak a kisfiú miatt sem
Hisz nem engedheted, hogy csalódjon benned
Elhatároztad, valahogy túléled a telet
S egyszer a boldogságot újra megleled
Így húztad meg magad aznap este a híd alatt
S másnap újult erővel követted a madarakat
Ám nem azt, mit az ember két szemével lát
Te nem mást követtél, mint a boldogság madarát!
2009.november.23
By: Mikoto
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
