Yuri és Sora

 

 

Miután mindenki megtudta az új társulatnál amit akart, a kislányról, újra mindenki neki kezdett próbálni. Yuri és Sora együtt edzettek, mivel úgy beszélték meg a társulat igazgatójával, hogy hetente minden vasárnap előadják ezt a nagy sikert aratott produkciót. Eközben otthon a Kaleido Színpadon mindenki örült, hogy sikerült megmenteni a kis Maya életét, bár voltak akik még mindig nem hitték el, hogy Maya egyáltalán létezik. Leon időközben értesült róla, hogy Yuri lett Sora új partnere és ez nagyon dühítette, először vissza ment a kaleido társulathoz és ott kereste őket, majd mikor ott közölték vele, hogy Sora és Yuri együtt utaztak vissza Japánba még idegesebb lett, arról nem is beszélve, mikor még a kis Maya ügye is a fülébe jutott. Úgy döntött, hogy visszajön a Kaleido Társulathoz és nagy „meglepetést” fog okozni Sorának, mivel újra ő akar lenni a partnere, és nem csak a színpadon…

 

Eközben Yuriék már befejezték a gyakorlást, révén, hogy beesteledett. Az első dolguk az volt, hogy elindulnak a korházfelé, ám mikor oda értek nagyon nagy meglepetés fogadta őket, mivel ott volt Sango kisasszony az árvaházból öt kisgyerekkel együtt. Mikor Soráék Maya ajtajához értek illedelmesen kopogtak majd mikor Sango kisasszony intett nekik beljebb mentek.

 

 

 - Sziasztok, már azt hittem meg sem látogattok! – Köszönt Maya hatalmas nagy mosoly kíséretében.

 

 - Mégis mit hittél kislány? – Kérdezte viccesen Sora. – Hogy az én kedvenc kis barátomat nem fogom meglátogatni? – Majd oda ment a fekvő lányhoz és leült mellé. – Jaj elnézést, de illedelmetlen vagyok – Mondta sora, majd miközben megfogta Maya kezét Sango nevelőnő felé fordult és az öt kisgyerekhez. – Még be sem mutattam önöknek a… - Nézett egy pillanatra Sora Yuri felé, mert hirtelen nem tudta, hogy mit mondjon, esetleg mondhatná, hogy a barátját, de az úl félre érthető lenne nem? – a társamat, Yuri Killient. – Mondta végül majd újra Songo meleg barna szemeibe nézett és közben érezte, hogy elpirul egy kicsit.

 

 - Nagyon örvendek, Yuri úrfi. – Mondta Sango kisasszony, majd a gyerekek felé nézve kezdett bele mondandójába. – Tudják az egész árvaház nevében, beszélek szerintem, ha azt mondom hálásan, köszönjük, bár szerintem szavakkal el sem lehet mondani, hogy mennyi mindent tettek értünk, érte… - Mondta majd Mayára nézett. – Tudják, mi azért jöttünk be ezekkel, a kis lurkókkal, mert ők voltak azok, akik Mayával együtt fogócskáztak, holott tudják, hogy az épületen belül tilos fogócskázni. – Nézett most rosszallóan a gyerekekre, akik láthatóan elszégyellték magukat - egy szó, mint száz, megbánták, hogy engedetlenek voltak és nagyon féltették a kis Mayát és be szerettek volna jönni látogatóba.

 

 - Én is bocsánatot szeretnék kérni, Sango néni, mert én is hibás voltam, legközelebb nem teszek ilyen meggondolatlanságot.

 

Sango nevelőnő rámosolygott a kis Mayára majd engedelmet kérve kiment a gyerekekkel a folyosóra, hogy induljanak, ám még az ajtónál megállt egy pillanatra és beszólt Mayának.

 

 -tudod, Maya a többiekkel az árvaházban minden este lefekvés előtt elmondtunk egy imát érted – Majd a gyerekek felé mutatott és tovább folytatta. – Ők kértek meg rá. – Viszlát és szia vigyázz magadra.

 

 - Szia, vigyáz magadra Maya ! – Mondták kórusban a gyerekek majd, Sango és a kicsik visszaindultak az árvaházba.

 

Miután Soráék is elköszöntek tőlük Maya felé fordultak és Yuri is oda húzott egy széket Sora mellé majd ő is leült hozzájuk.

 

 - Szóval, nektek köszönhetem, hogy élek? – Kérdezte Maya mosolyogva.

 

 

 - Ez igaz, de Yuri nélkül nem lettem volna rá képes, tulajdon képen nekem kell neki köszönetet mondani! – Mondta Sora majd hálásan nézett a fiúra. – Tudod Maya, ő fizette ki a műtét felét, és ő buzdított rá, hogy össze tudjuk hozni a másik felét, és sikerült! Ha nem lett volna végig mellettem, lehet, hogy nem tudtam volna egyedül összehozni.

 

 

Yuri és Sora csak mosolygott majd még sokáig bent voltak Mayával a kórházban és Yuri nagyon sok mindent tudott meg Mayáról és a Sorához fűződő kapcsolatáról is. Egy idő után még úgy is érezte, mintha Maya a saját lánya lenne! Ettől az érzéstől egy kicsit megijedt, de aztán elgondolkozott azon, hogy milyen is lenne, ha Sorával együtt magukhoz vennék a lányt és egy családot alkotnának. Sokáig gondolkozott ezen, majd hirtelen, mint villám csapott bele a felismerés : Mi van, ha Sora nem úgy érez iránta mint ő a lány iránt? Mert ez alatt az idő alatt amit itt töltött Sorával Japánban az érzés ami eddig is motoszkált már benne felszínre tört és mostmár Yuri is kénytelen volt megbarátkozni vele : Bele szeretett a lányba!

 

Eközben Sora is hasonló képen gondolkozott. Illetve majdnem ugyan így, ugyanis miközben azt hallgatta, hogy Maya annak idején, amikor az árva házba került miként ismerte meg őt. Azon gondolkozott, hogy vajon mi lenne, ha Yurival együtt örökbe fogadnák és együtt nevelnék fel. Arról álmodozott, hogy amikor mennek vissza a Kaleido Társulathoz már őt is viszik magukkal és, hogy boldog család lesznek, majd hirtelen rájött, hogy ez mind csak egy rózsaszín ködben született álom, ugyanis (szerinte) őt nem szerette yuri….

 

Este körülbelül hat óráig lehettek bent Mayánál, majd szólt egy nővérke, hogy már ideje lenne indulni, ugyanis Mayának pihennie kell, Így aztán Yurinak és Sorának muszáj volt ott hagynia Mayát, így hát tovább álltak. Először el akartak menni, meglátogatni Sora szüleit, ám később kiderült, hogy most nem tartózkodnak otthon így aztán oda sem mehettek és mivel még nem volt kedvük vissza menni a szállásukra úgy döntöttek, hogy elmennek vacsorázni. Yuri felajánlotta Sorának, hogy meghívja, és, hogy a lány válasszon valami jó éttermet, mivel ő még nem nagyon ismeri erre felé az éttermeket. Sora választása aztán a legkedvesebb éttermét választotta, a főzelékbár melletti kis eldugott éttermet, aminek a nevére már nem emlékezett. Gyalog mentek odáig, és miközben sétáltak Yuri egy észrevehetetlen kis mozdulattal megfogta a lány kezét. Sora majdnem elolvadt a lágy érintéstől, de megpróbálta feltűnés nélkül csinálni, nehogy yuri ezt észre vegye, Yuri eközben megnyugodva nyugtázta, hogy nem utasította vissza a lány. Így haladtak egészen az étteremig, ahol egymás mellé ültek le a kis bárban, majd még mindig fogva egymás kezét beszélgettek egészen addig amíg ki nem jött a pincér, hogy felvegye a rendelést. Nem kértek, sokat csak éppen annyit, hogy jól lakjanak, valami finom kis üdítővel együtt. Mikor a pincér távozott Soráék folytatták tovább a beszélgetést még mindig egymás kezét fogva.

 

 - Mond csak Yuri, ha vissza megyünk a színpadhoz, akkor ott fogsz maradni mint a partnerem ugye? – Kérdezte hirtelen témát váltva Sora.

 

 

 

 - Ne aggódj, te most már a partnerem vagy és nem foglak otthagyni téged. – Mondta bíztatólag Yuri miközben egy kicsit megszorította a lány kezét, hogy nyomatékot adjon annak amit mondott. Sora pedig elmosolyodott rajta. Még sokat beszélegettek, erről arról, majd megérkezett a vacsorájuk is. Először nem akartak enni, mert tudták, hogy akkor el kéne engedniük egymás kezét, ezért még egy öt percig beszélgettek, de közben már mind a ketten dőltek a nevetéstől, majd elengedve egymás kezét neki láttak a vacsorának, nagyon finom lehetett, mert nagyon hamar megették, majd mikor végeztek Yuri kifizette és már indultak is tovább. Mikor kiértek az étteremből Sora nyúlt Yuri kezéért, amit a fiú kitörő örömmel fogadott, persze csak diszkréten. Úgy döntöttek elmennek egyet fagyizni is mielőtt vissza indulnak a szállodába. Most azonban Yuri választott, ugyanis idefele jövet látott egy igen hívogató cukrászdát és mint kiderült miután megvették a fagyit és tovább indultak, hogy ez volt sora egyik kedvenc cukrászdája mikor itt lakott. Mire vissza értek a szállodába a fagyinak se híre se hamva nem volt már. A két artista egészen addig fogta egymás kezét még fel nem értek a szállodába, ott ugyanis előbb be mentek, majd becsukták az ajtót és még mindig egymás kezét fogva álltak meg egymással szemben.

 

 - Nagyon jól éreztem ma magam veled. – Mondta sora. – Máskor is megismételhetnénk…

 

 - Én is jól éreztem magam, és felőlem oké… én is örülnék, ha legközelebb is így töltenénk el a vacsorát… - Mondta Yuri is kábult hangon, majd lassan közeledve a lány ajkaihoz, finoman és gyengéden megcsókolta.

 

Sora nem ellenkezett, sőt átkarolta Yuri nyakát miközben viszonozta a csókot, majd érezte mint Yuri kezei a derekára fonódnak. Óráknak tűnő percekig csókolták egymást, majd mikor már elfogyott a levegőjük szétváltak és Sora életében először halhatta ezt a szót tiszta őszinteséggel. :

 

 - Szeretlek… - Suttogta Yuri a lánynak miközben újra birtokba vette a száját.

 

 

 - Ennek örülök… - Mondta viccelődve Yuri, majd hirtelen megszólalta a telefon… - Akárki is az, jól tud időzíteni… - Sóhajtotta Yuri.

 

 

 - Igen? – Szólt bele bársonyos hangján a lány. – Kérem, tartsa egy pillanatig. – Mondta Sora, majd a kagylóra helyezte a kezét, hogy a másik oldalon, ne hallják, amit most mondani akar. – Yuri, a cirkusz igazgató az, elnézést kér, hogy ilyen későn zavar minket, de azt szeretné megtudni, hogy holnap adunk e riportot az egyik tévéműsorba ugyanis nagyon jó lenne a cirkusznak, ha ott adnánk riportot, mert attól kicsit fellendülnének.

 

 - Felőlem jó. – Mondta Yuri majd mikor sora vissza fordult a telefonhoz és újra bele szólt Yuri oda lopódzott mögé és hátulról megölelte.

 

 - Rendben van, akkor holnap jöjjenek oda a próbára és egy tíz percet szánunk rá. Rendben, oké, köszönjük, vissz hall. – Majd lerakta a telefont és Yuri felé fordult, majd ő is átölelte a fiút.

 

 - Mit szólnál, ha készítenénk egy jó forró teát, aztán lefürödnénk és mennénk aludni a teával a kezünkben? – Kérdezte Yuri, majd gyorsan megerősítette a lányt, hogy nincsen semmiféle hátsó szándéka, csak fáradt és jót tenne az alvás. Az alvás szót jól kihangsúlyozva.

 

Sora végül bele egyezett, majd miközben Yuri készítette a teát Sora lefürdött és bebújt az ágyba. Yuri odavitte neki a teát, majd apró csókot lopva ő is bement a fürdőbe és miután végzett egy nagy bögre teával a kezében ő is befeküdt a lány mellé, majd miután már mind a ketten megitták a teát, lekapcsolták a villanyt, majd egy utolsó csók kíséretében egymás karjaiban aludtak el.

Másnap reggel Yuri kelt fel elsőnek, majd arra gondolt, hogy kedveskedik egy kicsit a lánynak valami meglepetéssel, fel is kelt és neki látott az ötlet megvalósításának….

 

Súgó Még nincs hozzászólás.