Az élet
A nap lágyan melengető sugarai alatt
Gondolkoztam el azon, életem merre is haladt
Mindeközben észrevettem a sziklán magam alatt
Szendvicsem morzsája, épp most lett hangya falat
Elmosolyodtam a szorgos ki hangya láttán
Kitartóan s bátran cipelte a morzsát a hátán
A magam tulajdonságait véltem felfedezni a hangyán
Hisz én sem nyertem a szerencsét kártyán.
Ugyanolyan keményen dolgozok az életben, mint ő
S valamit jól csinálhatunk, mert még egyikünket sem vitt el a mentő
Úgy érzem a szeretet bennem a hangya felé egyre csak nő
Hisz egyek vagyunk ő akárcsak én, s én akárcsak ő
Ezekre a gondolatokra jutottam a sziklán a nap alatt
Életem olyan akárcsak e hangya s a hangya falat
Hisz mindig lesznek terhek, miket cipelnünk kell életünk alatt
Ám a szenvedés végén minidig ott vár a jutalom falat
Mikoto
2010.08.26
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
